Az élet alapeleme a víz. Növényeink testének zöme is vízből áll. A növény nem tud elkülönülten „enni” és „inni”. A talajból felvett tápanyagaik vízben oldva a vízárammal jutnak el szerveikbe, sejtjeikbe. Víz nélkül a növény nem csak szomjan, de éhen is hal, megfelelő vízellátásnál virul, az igényeihez mérten túl bő vízellátás viszont szintén károsítja kedvenceinket.
A mi klimatikus viszonyaink között a vízhiány a döntő faktor. A természetben a növények számtalan zseniális víztakarékossági programot dolgoztak ki maguknak, ennek megfelelően kiváló szárazságtűrésű fajok, fajták is léteznek.
A díszkertek azonban jóval többek számunkra, semhogy kizárólag szárazságtűrő fajokkal telepítsük be őket, bár erre is vannak izgalmas kezdeményezések (pl. Beth Chatto angliai kavicskertjei).
A vízhiányon megfelelő talajműveléssel és gazdálkodással, bio és biodinamikus módszerekkel is segíthetünk, de ez díszkerti viszonyok között önmagában nem ad elégséges megoldást: ma Magyországon öntözni kell !!!
Öntözhetünk kannából, tömlőből, de rohanó világunk polgárai és növényeik számára az automata rendszerek adnak csak némi megnyugvást és időt. A kert koncepciójába komponált növényegyüttesek igényei sokszor eltérőek, így öntözésük mind növény és talajismeretet, mind öntözési szakértelmet igényel.
Mi ilyen ismeretek és szakértelem birtokában telepítünk és tartunk karban öntözőrendszereket.

Saját tervezésű és építésű kertjeinket, parkjainkat gyakran látjuk el kiváló minőségű automata rendszerekkel, de
bármely kedves érdeklődő számára telepítünk ilyen öntözőket.
Az alábbiakban az automata öntözés alapjairól írtunk rövid szösszenetet, jó olvasást kívánunk hozzá.

Az automataöntözőről röviden

A szép, egészséges kert elengedhetetlen feltétele a különböző növények, növénycsoportok, gyepfelületek igényeinek megfelelő ápolása, gondozása, öntözése. A díszkertek öntözése sokrétű feladat. A kiültetett növények igénye, elhelyezkedése a kertben változatos, és a kerti építmények is befolyásolják az öntözőrendszer építésének lehetőségeit, ezért a kertekben egyidőben többféle öntözési módot is használunk. Az automata öntözőrendszer alkalmazása nagyban megkönnyíti a kert gondozását, illetve számos egyéb előnyökkel jár. Napi rendszereséggel, előre beprogramozva, egyenletesen, a különféle növénynek öntözővíz szükségletéhez igazodva öntözi a kertet, a vakáció idejére is megoldást biztosít.

A megbizható, hosszú élettartamú öntözőrendszer alapja a gondos tervezés!
A terület felvételezésekor több szempontot kell figyelembe venni. Ilyen például, a kert tájolása, a szintkülönbségek, a meghatározó szélirány, a vízforrás elhelyezkedése kapacitása, az elektromos hálózat felhasználható teljesítménye, legfőképpen növényeink vízigénye.

A vízforrás

Az öntözőrendszer költségének egyik fő meghatározója a rendelkezésünkre álló vízforrás paraméterei, mert az öntözési zónák számát a beépítendő szórófejek vízfogyasztása alapján lehet meghatározni.

Házikertekben általában a rendszer az ivóvízhálózatra a vízóra után egy külön főelzáróval csatlakozik. A főelzáró után igényel egy nagyfelületű szűrőt és egy ürítési/ kifúvatási pontot. Alacsony hálózati nyomás (az optimális szórásképekhez min. 2,2bar üzemi nyomás szükséges) nyomásfokozó beépítésével kiküszöbölhető.

Szerencsés esetben rendelkezésre állhat egy megfelelő vízbőségű kút, vagy egy esővíz gyüjtő ciszterna.
Kútból történő öntözővízbetápláláshoz szükséges vízgépészet kialakitásához ismerni kell az adott kút diagnosztikai adatait (nyugalmi vízszint terep alatti magasságát, tartós vízkivételnél a leszívás mértékét, a vízadóréteg tulajdonságait, a víz utánfolyását, stb.)
Ezen jellemzők pontatlan meghatározása, a szivattyú rossz méretezése veszélyezteti az öntözőrendszer használhatóságát.
Mindkét esetben automatizálni kell a szivattyú indítását és leállítását. Végezheti ezt az öntöző vezérlője, kerticsap használatnál áramlás kapcsoló, házi vízellátás mellett működő rendszereknél nyomáskapcsoló, megfelelő méretű hydrofor tartállyal.
A vízgépészeti elemeket mindig száraz gépészeti aknába, gépházba szereljük, a tartós müködésük érdekében.

Az öntözőrendszer elemei

Az öntözőrendszer csőhálózata a gerincvezetékből és a szárnyvezetékekből áll.
A gerincvezeték (házikertekben jellemzően 32KPE10P) a főelzárót köti össze a mágnesszelepekkel, öntözési időszakban állandó nyomás alatt van.
A szárnyvezetékek (általában 25KPE6P) a mágnesszelepek után szállítják a vízet a szórófejekig, számuk az öntözési zónák számával azonos.
A mágnesszelepek az un. szeleposztóban helyezkednek el, általában müanyag,süllyesztett szelepdobozban lehetőleg a rendszer geometriai súlypontjához közel. Az alaphelyzetben zárt mágnesszelepek program szerinti sorrendben egyesével nyitnak a különböző öntözési területek irányába.
Külön zónákra kerülnek az eltérő vízfogyaztású spray, turbinás, mikroszórófejek,csepegtető elemek.
Az öntözőrendszer kezelőszerve a vezérlő.
Az öntözési területből kivont, könnyen megközelíthető, kényelmesen kezelhető helyre érdemes felszerelni, bár a beüzemelésnél beállított, a kertre jellemző öntözési programtól csak igen ritkán kell eltérni.
A vezérlő gyengeáramú elektromos vezetékkel van összeköttetésbe a mágnesszelepekkel, illetve az esőérzékelővel, amely csapadékos időben megakadályozza az öntözést.

A szórófejek csoportosítása

Gyepesített területek öntözése: a kert füves területei úgynevezett felületi öntözést igényelnek, ami azt jelenti, hogy a fűfelület teljes egészét egyenletesen kell megöntözni, máskülönben akár már egy tenyérnyi egyenetlen vízfedésű folton is megsárgulhat a gyep.
Nagy, nyílt területeken úgynevezett turbinás/rotoros fejekkel öntözünk, ami állítható szögben egyenletes vízfüggönyt öntöz. A forgatást a fej belsejében elhelyezet szerkezet biztosítja, amelyet a rajta áthaladó víz hoz mozgásba. Szórástávolságuk: 6-30m
Kisebb, tagolt részeken a fix szórásképű spray fejeket érdemes használni, így érjük el, hogy a tagolt gyepfelület teljes egésze öntözve legyen. A víz a fúvóka résén keresztül lép ki, szórásképük 0-360’-ig beállítható körcikkely, vagy speciális négyszög alakú. Szórástávolságúk: 2,5-5,5m. Vízszükségletük magas.
Örökzöldek, cserjék, évelők öntözése: ezen dísznövények közül sokan az állandó talajnedvességnek örülnek.
Öntözésükre legalkalmasabb a felszinen, a tövek között húzódó csepegtető cső. A csepegtető csőben egyenletes távolságban a beépített speciális vízlabirintus garantálja, hogy a csőben áramló víz a perforációkon egyenletesen csepegjen ki.
Léteznek állítható vízkibocsátású csepegő testek, melyek dézsás növények, elszigetelt szoliter növények öntözésére alkalmasak.
Fák öntözése: amennyiben a kertben található fák nem friss ültetésűek külön öntözést nem igényelnek.
Fiatal fák esetében azonban a legideálisabb öntözés, ha a vizet viszonylag ritkán (hetente egy alkalommal) nagy mennyiségben (20-50l) lassan folyatva adagoljuk, így a víz a fa gyökeréhez leszivárogva táplálja a frissen ültetet csemetét vagy koros barátunkat. Ilyen esetben külön un. adapteres zónát kell létesíteni, ami heti egyszeri inditási programot kap.
Sziklakertek öntözése: a sziklakertek zömébe szárazságtűrő növények kerülnek. A legideálisabb, a mikroszórófejes öntözés, ami vízpermettel öntöz, és elegendő csak minden másnap egy-két perc öntözési idő.

A fenti sok szabály után a legfőbb szabály: NINCS SZABÁLY! Minden kert egyedi: egy kicsit vagy nagyon más mint a többi. Az öntözést csakúgy mint a kert minden más elemét, az egységes koncepcióhoz és a környezethez kell hangolni, hogy növény barátaink a lehető legjobban érezzék magukat, legszebben viruljanak ezzel örvendeztetve meg mindannyiunkat.